"És mi a helyes beszéd? Tartózkodni a hazugságtól, a viszályt szító, a gyalázkodó beszédtől és az üres fecsegéstől. Ezt hívják helyes beszédnek." (MN 141)
"amiről a Tathágata tudja, hogy valótlan, hamis és haszontalan, továbbá másoknak kellemetlen és bántó is: azt nem mondja.
Amiről a Tathágata tudja, hogy valós és igaz, de haszontalan, emellett másoknak kellemetlen és bántó: azt sem mondja.
Amiről a Tathágata tudja, hogy valós és igaz, emellett hasznos, de másoknak kellemetlen és bántó: azt alkalmas időben kifejti.
Amiről a Tathágata tudja, hogy valótlan, hamis és haszontalan, noha másoknak kellemes és jóleső: azt nem mondja.
Amiről a Tathágata tudja, hogy valós és igaz, de haszontalan, noha másoknak kellemes és jóleső: azt sem mondja.
Amiről a Tathágata tudja, hogy valós és igaz, emellett hasznos, továbbá másoknak kellemes és jóleső is: azt alkalmas időben kifejti.
És miért? A lények iránti együttérzésből." (MN 58)
"Ne ejts ki soha bántó szót, mert a megsértett visszavág.
A durva beszéd másnak fáj, és meglátod, hogy visszaüt." (Dhp 133)
"És mi a helytelen beszéd? A hazugság, a megosztó hírhordozás, gyalázkodás, fölösleges fecsegés. Ez a helytelen beszéd.
És mi a helyes beszéd? A helyes beszéd, mondom nektek, kétféle lehet. Van, amelyik tudati szennyezettségű, a létesülés során gyümölcsöző érdemeket szerző és van az a helyes beszéd, amelyik nem szennyezett, világ fölötti, az ösvény tényezője.
És mi a helyes beszéd, amelyik tudati szennyezettségű, a létesülés során gyümölcsöző érdemeket szerző? Tartózkodás a hazugságtól, a megosztó hírhordozástól, a gyalázkodástól és a felesleges fecsegéstől. Ez a helyes beszéd, ami tudati szennyezettségű, a létesülés során gyümölcsöző érdemeket szerző.
És mi a helyes beszéd, amelyik nem szennyezett, világ feletti, az ösvény tényezője? A visszafogottság, tartózkodás, önmérséklet, a helytelen nyelvi megnyilvánulások [fenti] négy formájának elkerülése, ami a nemes ösvényen járása annak, akinek elméje nemes, mentes a tudati szennyeződésektől, aki teljesen a nemes ösvény birtokában van. Ez a helyes beszéd, ami nem szennyezett, világ fölötti, az ösvény tényezője.
Ha valaki próbálja elkerülni a helytelen beszédet és a helyes beszédet gyakorolni, ez helyes erőfeszítés. Ha valaki éber a helytelen beszéd elkerülésében és a helyes beszéd gyakorlásában ez helyes éberség. Így ez a három képesség – helyes nézet, helyes erőfeszítés, helyes éberség – körkörösen hat a helyes beszédre." (MN 117)