"És mi a helyes éberség? Amikor a szerzetes a testben, a testre magára irányítja a figyelmét, buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Amikor az érzésben az érzésre magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudatban, a tudatra magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudati minőségekben, a tudati minőségekre magukra irányítja a figyelmét buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Ezt hívják helyes éberségnek." (MN 141)
"Ez, vagyis az éberség négy alapzata az egyetlen út, szerzetesek, a lények megtisztítására, a nyomorúság és a bánat legyőzésére, a fájdalom és a szomorúság megsemmisítésére, a helyes ösvény elérésére, a Nibbāna megvalósítására.
Melyik ez a négy? Nos, [e tanítás szerint] a szerzetes a testet tudatosítva szemléli a testet, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson; az érzéseket tudatosítva szemléli az érzéseket, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson; tudatára ébredve a tudatának szemléli a tudatát, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos, vágyakozáson és bánkódáson; a tudattartalmakat tudatosítva szemléli tudattartalmakat, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson." (DN 22)
A DN 22 Mahā-satipaṭṭhāna Sutta szerkezete:
I. A test szemlélése
- A légzés tudatosítása (ānāpānasati)
- A testtartások tudatosítása
- Éberség és tiszta tudatosság (a testtartásokra és hétköznapi cselekvésekre)
- Elmélkedés a test taszító voltáról (a test és annak részei maggal teli zsákhoz hasonlítanak)
- Elmélkedés az anyagi elemekről (föld, víz, tűz, levegő)
- A kilenc temetői szemlélődés
II. Az érzetek szemlélése
III. A tudat szemlélése
IV. A tudattartamok szemlélése
- Az öt akadály
- érzéki vágy
- ellenérzés
- tompaság és tunyaság
- izgatottság és nyugtalanság
- kétely
- A tapadás öt halmazata
- anyagi forma
- érzet
- észlelés
- tudattartalmak
- tudat
- A hat belső és a hat külső érzékelési alap
- A megvilágosodás hét tényezője
- éberség
- valóság-vizsgálat
- erő
- elragadtatás
- nyugvás
- összpontosítás
- felülemelkedett egykedvűség
- A Négy Nemes Igazság1
Az éberség fenti témáiról lásd még:
- MN 118 Beszéd a légzés tudatosításáról (ānāpānasati és a megvilágosodás 7 tényezője)
- MN 119 Beszéd a test tudatosításáról
- MN 28 A nagy elefántlábnyom-hasonlat (az elemekről és a halmazokról)
- SN 54.9 Vészáliban (a temetői szemlélődés veszélyei)
- SN 46.55 Tanítóbeszéd Szangáravának (az akadályokról)
- SN 22.48 Halmazok
- MN 148 A hatok hat csoportja (érzékelési alapok)
"Szerzetesek! Az éberség négy alapzatát a következő gondolattal kell gyakorolni: ’Magamra fogok vigyázni.’ Az éberség négy alapzatát a következő gondolattal kell gyakorolni: ’Másokra fogok vigyázni.’ Amikor az ember magára vigyáz, másokra vigyáz. Amikor az ember másokra vigyáz, magára vigyáz.
És amikor az ember magára vigyáz, hogyan vigyáz másokra? A gyakorlás fenntartása, fejlesztése által, és az által, hogy teljesen a gyakorlásnak szenteli magát. Így amikor az ember magára vigyáz, másokra vigyáz.
És amikor az ember másokra vigyáz, hogyan vigyáz magára? A béketűrés, az ártalmatlanság, a kedves és együttérző tudat által. Így amikor az ember másokra vigyáz, magára vigyáz." (SN 47.19 Szédakában)
- Satipatthana Sutta (a szutta szingaléz írással pálmaleveleken, magyar fordítással)
- Négyrétű éberség (rövid összefoglaló)