Helyes éberség - Sammā sati

"És mi a helyes éberség? Amikor a szerzetes a testben, a testre magára irányítja a figyelmét, buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Amikor az érzésben az érzésre magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudatban, a tudatra magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudati minőségekben, a tudati minőségekre magukra irányítja a figyelmét buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Ezt hívják helyes éberségnek." (MN 141)

"Ez, vagyis az éberség négy alapzata az egyetlen út, szerzetesek, a lények megtisztítására, a nyomorúság és a bánat legyőzésére, a fájdalom és a szomorúság megsemmisítésére, a helyes ösvény elérésére, a Nibbāna megvalósítására.

Melyik ez a négy? Nos, [e tanítás szerint] a szerzetes a testet tudatosítva szemléli a testet, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson; az érzéseket tudatosítva szemléli az érzéseket, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson; tudatára ébredve a tudatának szemléli a tudatát, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos, vágyakozáson és bánkódáson; a tudattartalmakat tudatosítva szemléli tudattartalmakat, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson." (DN 22)

A DN 22 Mahā-satipaṭṭhāna Sutta szerkezete:

I. A test szemlélése

  • A légzés tudatosítása (ānāpānasati)
  • A testtartások tudatosítása
  • Éberség és tiszta tudatosság (a testtartásokra és hétköznapi cselekvésekre)
  • Elmélkedés a test taszító voltáról (a test és annak részei maggal teli zsákhoz hasonlítanak)
  • Elmélkedés az anyagi elemekről (föld, víz, tűz, levegő)
  • A kilenc temetői szemlélődés

II. Az érzetek szemlélése

III. A tudat szemlélése

IV. A tudattartamok szemlélése

  • Az öt akadály
    • érzéki vágy
    • ellenérzés
    • tompaság és tunyaság
    • izgatottság és nyugtalanság
    • kétely
  • A tapadás öt halmazata
    • anyagi forma
    • érzet
    • észlelés
    • tudattartalmak
    • tudat
  • A hat belső és a hat külső érzékelési alap
  • A megvilágosodás hét tényezője
    • éberség
    • valóság-vizsgálat
    • erő
    • elragadtatás
    • nyugvás
    • összpontosítás
    • felülemelkedett egykedvűség
  • A Négy Nemes Igazság1

Az éberség fenti témáiról lásd még:

"Szerzetesek! Az éberség négy alapzatát a következő gondolattal kell gyakorolni: ’Magamra fogok vigyázni.’ Az éberség négy alapzatát a következő gondolattal kell gyakorolni: ’Másokra fogok vigyázni.’ Amikor az ember magára vigyáz, másokra vigyáz. Amikor az ember másokra vigyáz, magára vigyáz.

És amikor az ember magára vigyáz, hogyan vigyáz másokra? A gyakorlás fenntartása, fejlesztése által, és az által, hogy teljesen a gyakorlásnak szenteli magát. Így amikor az ember magára vigyáz, másokra vigyáz.

És amikor az ember másokra vigyáz, hogyan vigyáz magára? A béketűrés, az ártalmatlanság, a kedves és együttérző tudat által. Így amikor az ember másokra vigyáz, magára vigyáz." (SN 47.19 Szédakában)

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-Noncommercial-Share Alike 2.5 License.