Bhikkhu Bodhi: In the Buddha’s Words. Boston: Wisdom, 2005 (p. 305-308) alapján
khandha (páli)/szkandha (szanszkrit)1:
„halom”, „tömeg” a szó jelentése, mert önmagukban is több elemből álló dolgok:
„múlt, jövő vagy jelenbeli, belső vagy külső, durva vagy finom, alsó- vagy felsőrendű,
távoli vagy közeli” lehet egy khandha
a khandhák keletkeznek és elmúlnak a feltételeiktől függően
1. forma (rúpa2), a tapasztalás fizikai tényezője
miből áll: a 4 nagy elem3, és a belőlük származó formák
mi a feltétele: táplálék (áhára4)
metafora5: habcsomó
2. érzés (védaná6), a tapasztalás érzelmi tényezője (kellemes, kellemetlen, semleges)
miből áll: a 6féle érzékszervi tapasztalás7 nyomán kelő érzések
mi a feltétele: érintkezés (phassza8)
metafora: vízbuborék
3. észlelés (szannyá9), a dolgok beazonosítása a tulajdonságaik, jellegzetességeik alapján
miből áll: a 6féle érzékszervi észlelés: formák, hangok, szagok, ízek,
taktilis élmények és az elmében zajló jelenségek
mi a feltétele: érintkezés (phassza)
metafora: délibáb
4. akarati formációk/mintázatok (szankhárá10), mint pl. akarat, választás, szándék
miből áll: a 6féle érzékszervi tapasztalásra vonatkozó szándék/akarat
mi a feltétele: érintkezés (phassza)
metafora: banánfa törzse
5. tudatosság (vinnyána11), a hat érzékszerv (szem, fül, orr, nyelv, test és elme)
általi felfogása valaminek
miből áll: a 6féle érzékszerv tudatossága/felfogó képessége
mi a feltétele: név és forma (náma-rúpa12)
metafora: bűvésztrükk
A halmazok 4 okból fontosak:
1. A szenvedés megértéshez meg kell értenünk a halmazok működését.
2. A halmazok azok, amikhez ragaszkodunk, ezért azok további szenvedés forrásai.
3. Ezt a ragaszkodást kell megszüntetni, hogy elérjük a megszabadulást.
4. Amivel a ragaszkodás megszüntethető, az az, hogy a halmazok természetének mélyére látunk.
A halmazok és az "én" viszonya:
„Ez az enyém (tanhá13), ez én vagyok (mána14), ez az én én-em (ditthi15).” – így viszonyul a tanulatlan világi. És azt gondolja:
Azonos az én és a halmaz (mint az olajlámpás lángja és annak színe)
Az én birtokolja a halmazt (mint a fa az árnyékát)
Az én-ben benne van a halmaz (mint a virágban az illata)
A halmazban van benne az én (mint az ékszer az ékszerdobozban)16
„Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én én-em.” – így viszonyul a tanult nemes tanítvány.
Nincs a szenvedélyhez fogható tűz,
nincs a gyűlölethez fogható vész,
Nincs a szkandhákhoz hasonló szenvedés,
nincs a Csendnél nagyobb boldogság. (202)
(részlet a Dhammapadából)
A vershez tartozó Fórizs-féle jegyzetben ez áll:
A szkandhák (szkandha: összesség, komplexum, sokaság) a(z emberi) létesülés öt alapvető csoportosulását jelentik a buddhista filozófiában.
Bár rendkívül félrevezető, a mi fogalmainkkal általában a következő kifejezésekkel szokták őket visszaadni:
1. rúpa, forma, megtestesültség;
2. vedaná, érzékelés, érzés;
3. szamdzsnyá, megragadás, észlelés;
4. samkhárá, (jellem)összetevők, (személyiség-)elemek;
5. vidzsnyána, tudat, tudomásszerzés.
További fordítások:
Vekerdi J.:
Takács L.:
Porosz T.:
Farkas P.:
Agócs T.:
csoport
léthalmaz
halmaz
halmaz
halmaz
test
alakzat
forma
test
test
érzékelés
érzet
érzés
érzés
érzet
tudat
ismeret
észlelés
észlelés
képzet
adottságok
késztetés(ek)
késztetések
késztetések
késztetések
megismerés
tudomás
tudatosság
tudatosság
tudatosság