Az öt halmaz

Bhikkhu Bodhi: In the Buddha’s Words. Boston: Wisdom, 2005 (p. 305-308) alapján

khandha (páli)/szkandha (szanszkrit)1:
„halom”, „tömeg” a szó jelentése, mert önmagukban is több elemből álló dolgok:
„múlt, jövő vagy jelenbeli, belső vagy külső, durva vagy finom, alsó- vagy felsőrendű,
távoli vagy közeli” lehet egy khandha
a khandhák keletkeznek és elmúlnak a feltételeiktől függően

1. forma (rúpa2), a tapasztalás fizikai tényezője
miből áll: a 4 nagy elem3, és a belőlük származó formák
mi a feltétele: táplálék (áhára4)
metafora5: habcsomó

2. érzés (védaná6), a tapasztalás érzelmi tényezője (kellemes, kellemetlen, semleges)
miből áll: a 6féle érzékszervi tapasztalás7 nyomán kelő érzések
mi a feltétele: érintkezés (phassza8)
metafora: vízbuborék

3. észlelés (szannyá9), a dolgok beazonosítása a tulajdonságaik, jellegzetességeik alapján
miből áll: a 6féle érzékszervi észlelés: formák, hangok, szagok, ízek,
taktilis élmények és az elmében zajló jelenségek
mi a feltétele: érintkezés (phassza)
metafora: délibáb

4. akarati formációk/mintázatok (szankhárá10), mint pl. akarat, választás, szándék
miből áll: a 6féle érzékszervi tapasztalásra vonatkozó szándék/akarat
mi a feltétele: érintkezés (phassza)
metafora: banánfa törzse

5. tudatosság (vinnyána11), a hat érzékszerv (szem, fül, orr, nyelv, test és elme)
általi felfogása valaminek
miből áll: a 6féle érzékszerv tudatossága/felfogó képessége
mi a feltétele: név és forma (náma-rúpa12)
metafora: bűvésztrükk

A halmazok 4 okból fontosak:

1. A szenvedés megértéshez meg kell értenünk a halmazok működését.
2. A halmazok azok, amikhez ragaszkodunk, ezért azok további szenvedés forrásai.
3. Ezt a ragaszkodást kell megszüntetni, hogy elérjük a megszabadulást.
4. Amivel a ragaszkodás megszüntethető, az az, hogy a halmazok természetének mélyére látunk.

A halmazok és az "én" viszonya:

„Ez az enyém (tanhá13), ez én vagyok (mána14), ez az én én-em (ditthi15).” – így viszonyul a tanulatlan világi. És azt gondolja:

Azonos az én és a halmaz (mint az olajlámpás lángja és annak színe)
Az én birtokolja a halmazt (mint a fa az árnyékát)
Az én-ben benne van a halmaz (mint a virágban az illata)
A halmazban van benne az én (mint az ékszer az ékszerdobozban)16

„Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én én-em.” – így viszonyul a tanult nemes tanítvány.


Nincs a szenvedélyhez fogható tűz,
nincs a gyűlölethez fogható vész,
Nincs a szkandhákhoz hasonló szenvedés,
nincs a Csendnél nagyobb boldogság. (202)

(részlet a Dhammapadából)

A vershez tartozó Fórizs-féle jegyzetben ez áll:

A szkandhák (szkandha: összesség, komplexum, sokaság) a(z emberi) létesülés öt alapvető csoportosulását jelentik a buddhista filozófiában.
Bár rendkívül félrevezető, a mi fogalmainkkal általában a következő kifejezésekkel szokták őket visszaadni:

1. rúpa, forma, megtestesültség;
2. vedaná, érzékelés, érzés;
3. szamdzsnyá, megragadás, észlelés;
4. samkhárá, (jellem)összetevők, (személyiség-)elemek;
5. vidzsnyána, tudat, tudomásszerzés.

További fordítások:

Vekerdi J.:
Takács L.:
Porosz T.:
Farkas P.:
Agócs T.:

csoport
léthalmaz
halmaz
halmaz
halmaz

test
alakzat
forma
test
test

érzékelés
érzet
érzés
érzés
érzet

tudat
ismeret
észlelés
észlelés
képzet

adottságok
késztetés(ek)
késztetések
késztetések
késztetések

megismerés
tudomás
tudatosság
tudatosság
tudatosság

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-Noncommercial-Share Alike 2.5 License.